Január 1. — Újév, Kiskarácsony, a polgári év kezdőnapja.

-Újévi köszöntés,
-jósló, varázsló előírások és tilalmak pl.:
- az első látogató férfi legyen;
- a baromfievés tilalma;
- általános hiedelem, hogy ami ezen a napon történik valakivel, az ismétlődik egész esztendőben;
- bőség- és szerencsevarázslás: pl. aranyosvízben mosdás;
-férjjóslás, pl. amelyik lánynak a kocsonyacsontját először viszi el a kutya, az megy leghamarabb férjhez;
- időjárásjóslás, pl.:
- ha újév napján csillagos az ég, rövid lesz a tél;
- ha piros a hajnal, szeles lesz az esztendő.

Január 6. — Vízkereszt, Háromkirályok napja

A napkeleti bölcsekről és Jézusnak a Jordán vizében történt megkeresztelkedéséről emlékezik meg az egyház. A karácsonyi ünnepkör zárónapja, a farsang kezdőnapja.
- víz- és házszentelés;
- Háromkirályjárás;
- időjárásjóslás: a vízkereszti enyhe idő még nagy hideget jósol: Ha vízkereszt vizet ereszt, ízikedet padra rekeszd!

Vízkereszt utáni második vasárnap a Kánai menyegző ünnepe, énekének előadása.

Január 17. - Remete Szent Antal napja

A háziállatok védszentjének ünnepe. Szent Antal tüze (orbánc) gyógyítása ráolvasással.

Január 18. - Piroska napja

- Időjárásjóslás: Ha Piroska napján fagy, Negyven napig el nem hagy.

Január 21. -Ágnes napja

- Időjárásjóslás: Ha Ágnes hideg, engesztel Vince, hogy teljék a pince.

Január 22. - Vince napja

-Időjárás- és termésjóslás (a napos idő Vince napján bőséges bortermést ígér): Hogyha szépen fénylik Vince, Megtelik borral a pince.

Január 25. - Pál napja

Pálforduló: a Jézust üldöző Saul ezen a napon tért meg, s lett belőle Pál apostol;
- Jóslás tollas pogácsával, ún. pálpogácsával,
- időjárásjóslás: az e napi derült idő hosszan tartó hideg előjele;
- Pál napjához kapcsolódó regulák:
Ha Pál fordul köddel, az ember meghal döggel.
Pál fordulása, ha tiszta, Bőven terem mező, puszta,
Ha szeles, jön hadakozás, Ha ködös, embernek sírt ás,
Ha pedig esős vagy nedves, Lesz a kenyér igen kedves.

Vissza a lap tetejére

Február - Böjtelő hava

Február 2. - Gyertyaszentelő Boldogasszony napja. Szűz Mária tisztulásának és Jézus templomi bemutatásának ünnepe.

- gyertyaszentelés, időjárásjóslás: Gyertyaszentelőkor ha esik a hó, fúj a szél, Nem tart sokáig a tél.

Február 3. - Balázs napja. Szent Balázsnak, a torokbetegségek gyógyítójának ünnepe.

- Balázsáldás, balázsolás a katolikus templomban a torokbetegségek ellen;
- balázsjárás: adománygyűjtő, iskolába toborzó szokás, pl. az Emlékezzünk
Szent Balázsról, hogy ma vagyon napja kezdetű énekkel.

Február 6. — Dorottya napja
- Időjárásjóslás: ha Dorottya napkor fagy, Julianna napra megenyhül az idő; Ha Dorottya szorítja, Julianna tágítja.

Február 14. - Bálint napja

- A néphit szerint a verebek ezen a napon választanak maguknak párt, és ez a tavasz közeledtét jelzi.

Február 16. - Julianna napja. Ókeresztény vértanúk emléknapja.

- Időjárásjóslás: általában melegebbre fordul az idő, de néha Julianna megrázza a bundáját, azaz havazik.

Február 19. - Zsuzsanna (ótestamentumi nőalak) napja

- Zsuzsanna-játék: a bibliai történetet megelevenítő dramatikusjáték;
- időjárásjóslás: ha ezen a napon megszólal a pacsirta, közeledik a tavasz.

Február 22. - Üszögös Szent Péter

- Munkatilalom;
- időjárásjóslás: Péter üti az üszögöt, jön a melegebb idő.

Február 24. - Mátyás napja

- Termésjóslás;
- időjárásjóslás: az e napi enyhe idő fagyokat, a fagyos idő ellenben közeli felmelegedést jelent:
Ha Mátyás jeget talál, akkor töri, ha nem talál, akkor csinál.

Farsang

Január 6-tól, vízkereszttől a húsvétvasárnapot megelőző negyvennapos böjt kezdetéig, hamvazószerdáig tartó, változó hosszúságú ünnepi periódus. A farsangi szokások fő ideje farsangvasárnap, farsanghétfő, húshagyókedd (farsang utolsó három napja)

- köszöntő, pl. Hipp, hoppfarsang, Agyigó, agyigó fassang, fassang;
- maszkos,jelmezes játékok,jelenetek, felvonulások;
- misztériumjáték: dúsgazdagolás;
- vénlánycsúfoló szokások: tuskóhúzás, kongózás, szűzgulyahajtás;
- táncmulatságok, pl.: citerabál, asszonyfarsang, batyus bál;
- hiedelmek: bőséges evéssel, ivással elősegíthető a következő év bősége.

Vissza a lap tetejére

Március - Böjtmás hava

Március 12. - Gergely napja. I. (Nagy) Gergely pápa (509-604), az iskola patrónusának ünnepe.

- Gergelyjárás: iskolás gyermekek adománygyűjtő, iskolába toborzó köszöntő, vagy többszereplős, színjátékszerű szokása, pl. a Szent Gergely doktornak, híres tanítónknak az ő napján kezdetű énekkel;
- vető- és termésjósló nap;
- időjárással kapcsolatos szólás, ha ezen a napon még havazik: „Megrázta még szakállát Gergely!"

Március 18. - Sándor napja

- névnapköszöntés;
- vetőnap: zab, árpa.

Március 19. - József napja. A názáreti ács, a gyermek Jézus gondviselőjének ünnepe.

- névnapköszöntés;
- marhák legelőre hajtása, méhek kieresztése;
- időjárásjóslás: Amilyen az idő József napkor, olyan lesz Péter Pálkor és szénahordáskor.

Március 21. - Benedek napja, A bencés rendet alapító Szent Benedek ünnepe.

- Ételszentelés: zsír és fokhagyma;
- időjárásjóslás: ha ezen a napon dörög az ég, száraz lesz a nyár;
- időjárásjóslás, mely a három napra együttesen vonatkozik: Sándor, József, Benedek Zsákban hozzák a meleget!

Március 25. — Gyümölcsoltó Boldogasszony. Jézus fogantatásának ünnepe. Az angyali üdvözlet napja.

- Termésjóslás, fák oltására, szemzésére alkalmas nap.

Vissza a lap tetejére

Április - Szent György hava

Április 1.

- Ugratások, csúfolók.

Április 24. - Szent György napja, Sárkányölő Szent György napja, a lovagok, lovasok, fegyverkovácsok, szíjgyártók védszentje.

- vetőnap: kukorica, bab, uborka;
-rontásra, varázslásra alkalmas nap, pl. földbe ásott kincs keresése, harmatszedés stb.;
- rontás elleni védekezés pl. boszorkányok ellen zöld ág kitűzése;
- időjárásjóslás: ha e napon megszólalnak a békák, korai nyarat jósolnak.

Április 25. — Márk napja, Márk evangélista ünnepe.

- Búzaszentelő körmenet.


Nagyböjt

Hamvazószerdától húsvétvasárnapig, negyven napon át tart a húsvéti előkészület ideje:
- hamvazószerdán „hamvazkodás"a katolikus templomban;
- böjti étkezés;
- böjti tilalmak pl. lakodalom, mulatság, tánc;
- böjti játékok.

Virágvasárnap

A húsvéti ünnepkör virágvasárnaptól (Jézus Jeruzsálembe való bevonulásától) fehérvasárnapig tart.

- Barkaszentelés, körmenet;
- kiszejárás, villőzés.

Nagyhét

A nagyböjt virágvasárnaptól húsvétig terjedő utolsó hete. Jézus szenvedésének, kereszthalálának és feltámadásának emléknapjai.

- Keresztjárás, kálvária, passiójáték, pilátusverés;
- nagyheti takarítás, meszelés, féregűzés;
- nagypénteki munkatilalom;
- mosdás, fürdés, jószágfürösztés egészség-, szépség- és termékenységvarázsló céllal;
- nagyszombati tűzszentelés és tűzgyújtás;
- feltámadási körmenet.

Húsvétvasárnap - Jézus feltámadásának ünnepe.

A tavaszi napéjegyenlőséget (március 21.) követő holdtölte utáni első vasárnap, mozgó ünnep március 22. és április 25. között. A tavaszi napéjegyenlőség március 21-én van, ehhez igazodik a húsvét időpontja. Ha a március 21-ei napéjegyenlőség időpontja olyan szombati napra esik amikor éppen holdtölte van, akkor abban az évben a húsvét március 22-én van. Tehát ez a legkorábbi nap, amikor elkezdődhet a húsvét. A csillagászati tavasz kezdetétől a legtávolabbi időpontra eső húsvét vasárnap pedig április 25-e lehet.

- Krisztus-keresés, határjárás;
- ételszentelés;
- zöldágjárás, kakaslövés, havajgatás;
- bálok, táncmulatságok.

Húsvéthétfő - Húsvét másnapja.

- Locsolás, locsolóversek, tojásfestés, tojásjátékok.

Fehérvasárnap - Húsvét utáni vasárnap.
- Komálás, mátkálás, vésározás.

Vissza a lap tetejére

Május - Pünkösd hava

Május 1. - Májusfaállítás.

Május 4. — Flórián napja, Szent Flórián ünnepe. Tűzoltók, tűzzel dolgozók védőszentje.

Május 12—13—14. — Pongrác — Szervác - Bonifác. Ókeresztény vértanúk.

- Időjárásjóslás: a fagyosszentek után hirtelen lehűlés következhet be.

Május 16. — Nepomuki Szent János. A gyónási titkot megőrző cseh vértanú ünnepe, a hajósok, derelyések, hídvámosok védőszentje;

- vízi körmenet a Dunán: ún. jánoskaeresztés.

Május 25. - Orbán napja (Szent Orbán fagyosszent) A szőlőtermesztők, kádárok, kocsmárosok védszentje;

- időjárás- és termésjóslás a szőlővel kapcsolatosan.

Áldozócsütörtök - Jézus mennybemenetelének ünnepe, húsvétot követő negyvenedik nap.

Pünkösd - az egyház születésnapja.

Jézus mennybemenetele után a Szentlélek leszállt az apostolokra. A húsvétot követő ötvenedik napra esik pünkösdvasárnap május 10-e és június 13-a között.
- pünkösdikirály-választás;
- pünkösdikirályné-járás;
- pünkösdölés;
- hesspávázás, törökbasázás, rabjárás;
- zöldágazás, zöldágjárás;
- májusfaállítás vagy májusfa bontása;
- táncmulatság;
- pásztorok megajándékozása;
- időjárás- és termésjóslás.

Szentháromság vasárnapja. A Szentháromság ünnepe, pünkösd utáni vasárnap.

Úrnapja - Az Oltáriszentség ünnepe, pünkösd utáni második csütörtök.

- Körmenet, úrnapi sátor az oltárok fölött;
- az úrnapi sátor növényeit, virágait gyógynövényként használták.

Vissza a lap tetejére

Június - Szent Iván hava

Június 8. - Medárd napja

- Időjárásjóslás: ha ezen a napon esik, negyven napig esni fog, ellenkező esetben pedig negyvennapos szárazság következik.

Június 10. - Margit napja, Vértanú Szent Margit ünnepe.

- vetőnap;
- legyekkel kapcsolatos hiedelem.

Június 13. - Páduai Szent Antal napja. A háziállatok patrónusa, az egyház legfőbb „alamizsnás mestere".

- jósló, varázsló hiedelmek.

Június 24, - Szent Iván (Keresztelő Szent János) napja

- tűzgyújtás és tűzugrás szokása;
- angyalozás.

Június 29. - Péter-Pál napja. Elsősorban Péter apostol fejedelem ünnepe.

- Az aratás kezdőnapja.

Vissza a lap tetejére

Július - Szent Jakab hava

Július 2. - Sarlós Boldogasszony napja. Szűz Mária ünnepe, Szűz Mária Erzsébetnél tett látogatásának emléknapja.

- Az aratás kezdőnapja.

Július 20. - Illés napja, Illés ószövetségi próféta ünnepe.

- munkatilalom;
- időjárással kapcsolatos hiedelmek: ha dörög, pl. azt mondják: Illés szekere zörög.

Július 22. — Mária Magdolna napja, a Bűnbánó Mária Magdolna ünnepe.

- időjárásjóslás;
-hajnövekedést serkentő praktika.

Július 25. - Jakab napja, Szent Jakab apostol ünnepe.

- búcsújárók, hajósok, utasemberek védőszentje;
- a zabaratás befejezésének határideje;
- időjárásjóslás.

Július 26. -Anna napja. Szűz Mária anyjának emlékünnepe. A Szent Annának szentelt kedd évszázadokon át asszonyi dologtiltó nap.

- A kendernyüvés kezdőnapja.

Vissza a lap tetejére

Augusztus - Kisasszony hava

Augusztus 1. - Vasas Szent Péter napja, Szent Péter börtönből való csodás megszabadulásának ünnepe.

-Dologtiltó nap;
-termésjóslás.

Augusztus 10. - Lőrinc napja, Szent Lőrinc vértanú ünnepe.

- Időjárás- és termésjóslás: Lőrinc napja, ha szép Sok a gyümölcs és ép.
- E naptól lőrinces, azaz lucskos a dinnye belseje.

Augusztus 15. — Nagyboldogasszony napja, Szűz Mária mennybemenetelének ünnepe, a legrégibb magyar egyházi ünnepünk, búcsúnap.

-A két Boldogasszony közti idő (Nagyboldogasszony augusztus 15. és Kisboldogasszony szeptember 8.): az asszonyi munkák elvégzésére szerencsés időszak;
- virágok, gyógynövények szentelése.

Augusztus 20. - Szent István napja, első, államalapító királyunk ünnepe.

- Szent Jobb körmenet;
-termésjóslás.

Augusztus 24. — Bertalan napja, Szent Bertalan apostol ünnepe. A szűcsök, csizmadiák védszentje;
- a Bertalan-napkor köpült vaj gyógyító erejű.

Vissza a lap tetejére

Szeptember - Szent Mihály hava

Szeptember 1. — Egyed napja

- A vetés kezdőnapja (búza, rozs);
- disznók hízóra fogása.

Szeptember 8. - Kisasszony (Kisboldogasszony) napja
Szűz Mária születésének ünnepe (lásd még: Nagyboldogasszony napja).

- búcsúnap;
- vetőnap;
- időjárásjóslás.

Szeptember 12. - Mária napja, Szűz Mária névünnepe.

- Búcsúnap.

Szeptember 15. — Hétfájdalmú Szűzanya napja. Mária anyai fájdalmáról való megemlékezés.

Szeptember 21. - Máté napja, Máté apostol és evangélista emléknapja.

- Búzavető nap.

Szeptember 29. - Mihály napja, Szent Mihály arkangyal ünnepe.

- Kisfarsang, a lakodalmak őszi időszakának kezdőnapja (Katalin-napig tart);
- a gazdasági év fordulója;
- a pásztorok elszámoltatásának, szegődtetésének, ünnepi lakomáinak ideje;
- vásárnap;
- időjárásjóslás a közelgő télre: Ha Szent Mihály lova deres, Behozza a telet.

Vissza a lap tetejére

Október - Mindszent hava

Október 4. - Assisi Szent Ferenc napja, a ferences rend megalapítójának ünnepe.

- Vetésre alkalmas hét;
- szüretkezdő nap.

Október 15. - Terézia napja

- Szüretkezdő nap.

Október 20. - Szent Vendel napja

Szent Vendel a jószágtartó gazdák és a pásztorok védőszentje.
A pásztorok, juhászok, jószágtartó gazdák ünnepe.

Október 21. - Orsolya napja

- Szüretkezdő nap;
- időjárásjóslás: amilyen az idő ezen a napon, olyan lesz a tél.

Október 26. - Dömötör napja

Szent Dömötör az ország keleti felében a juhászok védőszentje.
- Időjárásjóslás, pl.: a Dömötör napi hideg szél kemény telet jósol.

Október 28. - Simon-Júdás napja

- Szüretkezdő nap.

Vissza a lap tetejére

November - András hava

November 1. - Mindenszentek napja. A naptárban név szerint nem említett összes szentek emléknapja.

Ez a nap azoknak a szenteknek az ünnepe, akikről a naptár név szerint nem emlékszik meg. A IX. század óta kötelező ünnep. Ma is általánosan elterjedt szokás, hogy a halottak napjának előestéjén a rendbe tett sírokon gyertyát gyújtanak. Korábban ez alól kivételt képeztek a temető árkában beszenteletlen sírokban eltemetett öngyilkosok helyei. Ezen az estén és másnap hajnalán félórai harangzúgással emlékeztek az elhunytakra. A néphit szerint ezen az éjszakán hazalátogatnak a holtak. Ezért odahaza is annyi szál gyertyát gyújtottak, ahány hozzátartozó távozott az élők sorából. Volt, ahol a lámpákat égve hagyták, hogy világosság, sőt terített asztal is fogadja őket. Az ételt másnap a szegényeknek osztották szét.
- a néphit szerint ezen az éjszakáján hazalátogatnak a halottak, és miséznek a templomban.

November 2. - Halottak napja, a halottakra való emlékezés napja.

Az elhunyt hozzátartozókra és ismerősökre való emlékezés napja. A templomokban gyászmisét tartottak a meghaltak lelki üdvééért. Azt a hetet, amelybe e nap esik, a halottak hetének tartották. A meghaltak lelkének nyugalma érdekében ezt a hét dologtiltó hét volt. Megfigyelések szerint ezidő tájt köszöntenek be a ködös, esős idők. Az időjóslást cserfaággal végezték. Ha ezeken a napokon a levágott ág belseje száraz volt, kemény, hideg telet jósoltak.

November 11. - Szent Márton napja. A középkor egyik legnépszerűbb szentje. Pannóniában született.

A legenda szerint Szent Márton szerény ember volt. A püspökválasztás elől elbújt a ludak óljába. Azok viszont hangos gágogásukkal elárulták tartózkodási helyét. Innen származik az összefüggés a Márton napi lúddal. Márton napon általános szokás volt a lakomák rendezése. Fő menü természetesen a sült liba. Igyekeztek is a gazdaasszonyok e napra jól „kitömni” a libát. Közhit volt, hogy aki e napon nem eszik libát, egész évben éhezik. E napon is szokás volt a kántálás. A pásztorok ágas vesszőt adtak át a gazdának jókívánságuk mellett. Ez volt a Szent Márton vesszeje. Úgy tartották, annyi malaca lesz a kocának, ahány ága van a vesszőnek. A gazda a vesszőt az ólra tűzte a hatás fokozása érdekében, és tavasszal e vesszővel hajtotta ki az állatokat a legelőre. A mestereknél és a boltosoknál e nap jelentette (a korai sötétedés miatt) a nappali gyertya- vagy lámpagyújtást. Szokás volt e napon a „legények” (segédek és inasok) megvendégelése. A Márton napi lúdcsont az időjóslás kellékének számít még sok helyen ma is. A fehér mellcsont hosszú, havas, a lila vagy barna rövidebb, de sáros telet jósol.
- időjárásjóslás: Márton napján, ha a lúd jégen jár, akkor karácsonykor vízben poroszkál.

November 19. — Erzsébet napja, Árpádházi Szent Erzsébet ünnepe.

A legtiszteltebb női szentek közé tartozik Árpádházi Szent Erzsébet. Amikor atyja, II. András kérdőre vonta, miért visz a szegényeknek alamizsnát, a kötényében rózsává változott az. Ez az úgynevezett „rózsacsoda”.
Hazánkban a leggyakoribb női nevek közé tartozik az Erzsébet, azért az egyik legkedveltebb névünnep. Árpádházi Szent Erzsébet neve gyakran szerepel a pünkösdi énekekben. Lehetséges, hogy az összefüggés a pünkösdirózsa és Szent Erzsébet legendájának egyik motívuma, a rózsacsoda következtében alakult ki.
Gyermekjátékokban is gyakran előfordul Erzsébet neve, különösen az ún. várkörjáró játékokban.

-időjárásjóslás: Ha Erzsébet napon havazik, azt mondják: „Erzsébet megrázta a pendelyét.” (vagy dunyháját)
Debrecenben úgy mondják: Erzsébet, Katalin havat szokott adni, A bitang marhákat jászolhoz kötözni.

November 25. - Katalin napja. Szent Katalin a házasságra vágyó leányok védszentje.

- kedvelt névünnep;
- férj- és házasságjósló hiedelmek és praktikák pl. katalinággal;
- dologtiltó nap;
- időjárásjóslás: ha Katalin kopog, karácsony locsog;
- a lakodalmak őszi időszakának befejező napja.

November 30. - András, Szent András apostol emléknapja.

- házasság- és férjjósló nap: Aki böjtöl András napján, vőlegényt lát éjszakáján.
- a disznóvágás és disznótor hagyományos időpontja.

Vissza a lap tetejére

December - Karácsony hava

Advent: az egyházi év kezdete, a karácsonyi előkészület négy hetes időszaka.

Adventus- latin eredetű szó, jelentése eljövetel,megérkezés. Az ünnep eredete az V-VI. századra nyúlik vissza, Jézus születésének ünnepére (Karácsony) való felkészülés időszaka.
Tágabb értelemben a reményteli várakozás, a lelki készülődés ideje, Szent András napjához (nov. 30.) legközelebb eső vasárnap előestéjével kezdődik, és vízkeresztig tart.
Szűkebb értelemben az advent 4 hétig tart, a december 25-e előtti negyedik vasárnappal kezdődik. Eredetileg 40 napig tartott (Jézus negyven napig böjtölt a pusztában), ám a Gergely pápa-féle naptárreform 4 hétre rövidítette. A keleti keresztények ma is január 6-án ünneplik karácsonyt.
Régen a keresztények advent idején szigorú böjtöt tartottak, hajnalonként pedig szent misére jártak. Ezeket a hagyományosan napfelkelte előtt tartott miséket aranymisének nevezték. Az advent első napjától vízkeresztig terjedő időszakban tiltották a zajos népünnepélyeket, lakodalmakat.
Az adventi koszorú készítése a XIX. században jött divatba, de a hagyomány gyökerei a pogány korba nyúlnak vissza, amikor örökzöld ágakkal, fagyönggyel, magyallal ünnepelték a téli napéjegyenlőség idejét. (A fagyöngy egyébként a kelták szent növénye volt. A téli napéjegyenlőség a kelta hitvilág szerint a fény újjászületésének ünnepe. A kerék jelentésű Yule- a fény visszatérésének ünnepe- szó az élet örök körforgására, az örök újjászületésre utal. Ilyentájt a kelták az ajtókra örökzöld ágakat aggattak, fagyönggyel, magyalággal díszítették azt. Ma hagyományosan fenyőgallyakból készül a koszorú négy gyertyával, melyek advent 4 hetét jelképezik. Uralkodó színei a zöld (örökzöld), a piros és az arany, melyek a karácsonyi ünnepkör domináns színei. Minden héten egy-egy újabb gyertyát kell meggyújtani a koszorún. Az ajtóra erősített, gyertya nélküli koszorú a szíves vendégvárást reprezentálja.

December 4. - Borbála napja

Szent Borbála emlékünnepe, aki Kis-Ázsiában élt. Keresztény hitéért halt mártírhalált. A bányászok, tüzérek, várak védőszentje. A Borbála nap hiedelemszokásai a magyar nyelvterületen csak szórványosan terjedtek el. Például a női munkatilalom, e napon a női látogató nem hoz szerencsét a házhoz.

December 6. - Miklós napja, Szent Miklós püspök emlékünnepe.

- Miklós napi szokások: láncos Miklósok, Mikulás alakoskodás, Miklós napi tréfás gyóntatás;
- ajándékozás.

December 13. - Luca napja, Szent Luca vértanú ünnepe. A téli napforduló kezdőnapja a Gergely-féle naptárreform előtt.

- gonoszjáró nap, védekezés a boszorkányok rontása ellen;
- munkatilalom, pl. fonás, varrás;
- lucaszék;
- kotyolás, lucázás;
- fehér leples alakoskodás;
-jóslások, varázsló eljárások pl.:
- férj- és házasságjóslás;
- halál- és betegségjóslás lucapogácsával;
- termésjóslás lucabúzával;
- időjárásjóslás hagymakalendáriummal.

Szentcsaládjárás. Karácsony előtt kilenc napon át tartó paraszti ájtatosság.

December 21. - Tamás napja, Hitetlen Tamás néven emlegetett apostol emléknapja.

Jézus tanítványának, Tamás apostolnak az emlékünnepe. Ő volt a tanítvány, aki nem hitt Jézus feltámadásában, ezért hitetlen Tamásként emlegetik. Tamás napon már szentelik a karácsonyi ételeket. A néphit szerint Tamás napja kiválóan alkalmas disznóölésre. (Ez persze sokéves tapasztalaton is alapul, hiszen ilyenkor már általában beállt a fagy. A Muravidéken úgy hitték, ha valaki ezen a napon egyszer már ölt disznót, akkor utána minden évben ezt kell tegye, mert különben Tamás öl, és elpusztul valamelyik állat. Máshol attól tartottak, hogy Tamás megöli a baromfiakat. Ezért baromfivész ellen mézet szenteltek, és ezt adták a tyúkoknak.

December 24. - Ádám-Éva napja, szenteste, Karácsony vigíliája, böjtje, Jézus születésének ünnepe.

- ostyahordás, pásztorok karácsonyi vesszőhordása, kántálás, betlehemezés;
- paradicsomjáték;
- karácsonyi asztal, ételek;
- karácsonyfa-állítás, ajándékozás;
- karácsony éjszakája és hiedelmei.

December 25. - Karácsony napja, egyházi és családi ünnep.

- Munkatilalom.

December 26. - Karácsony másodnapja, István napja

Az egyház első vértanúja, Szent István államalapító király névadója.

- névnapköszöntés;
- regölés.

December 27. — János napja, János evangélista ünnepe.

- borszentelés;
- névnapköszöntés.

December 28. -Aprószentek napja, a Krisztusért mártírhalált halt betlehemi kisdedek emlékünnepe.

- Vesszőzés.

December 31. – Szilveszter

- jósló hiedelmek, pl. férj- és időjárásjóslás;
- zajcsapás, zajkeltés, pl. gulyafordítás, kongózás, csergetés;
- aranyosvíz, tüzeskerék-eregetés;
- szilveszteri köszöntés, kántálás;
- harsogtatás, hejgetés, kecskemaszkos játék.

A kalendáriumról