Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola

01 Gerendkeresztúr - Aranyosszéki népzene

"A táncok elnevezései többfélék lehetnek: a gyors dűvős kíséretű férfitáncot nevezik verbunknak, csűrdöngölőnek, ungureşte de ponturi-nak (a románok természetesen româneşte de ponturi-nak), a serény elnevezésű táncdallamaikra pedig páros forgatóst és gyors legényest is járnak. Ezek a táncdallamok mutatják, hogyan is szólt a csárdás elterjedését megelőző időkben a páros táncokhoz játszott muzsika. Egyazon dallam többféle funkcióban is használatos, a felvételeken hallható, amint a verbunkból a serénybe való átváltáskor csak a tempó lassul le, a dallam marad ugyanaz. A csárdást a románok pe doi paşi vagy ţigăneşte névvel illetik, ez utóbbit használják a cigányok is." (Részlet a CD kisérőfüzetéből)

2011

Tartalom

1. Román katonakísérő (Romanian soldier’s tune) 2’10”
2. Magyar pár: verbunk, serény, csárdás, korcsos és szökő (Hungarian dance cycle) 10’53”
3. Megöltek egy legényt... (ballada) (Hungarian ballad) 3’12”
4. Román ponturi és magyar legényes (Romanian and Hungarian men’s dances) 6’19”
5. Hore a oilor (Juhait kereső pásztor) (The shepherd lost his sheep) 2’35”
6. Zili és ţigăneşte (Gypsy tune and dance) 2’01”
7. Ţigăneşte és csingerálás (Gypsy dances) 4’25”
8. Búra, búra, búbánatra születtem... (Hungarian song) 1’30”
9. Román kolinda (Romanian Christmas carol) 1’30”
10. Román pár: purtata, învârtita, pe doi paşi és hârţag (Romanian dance cycle) 5’20”
11. De chiuit és jocul miresii (Romanian wedding music) 3’08”
12. Násznagy hazakísérő nótája (Hungarian wedding music) 1’36”
13. Román halottkísérő (Romanian funeral processional) 2’49”
14. Mikor mentem a faluból kifelé... (Hungarian song) 2’11”
15. Cigány katonanóták (Gypsy soldier’s tunes) 2’09”
16. Székelyverbunk (Men’s recruiting dance) 3’24”
17. Magyar pár: verbunk, serény, csárdás, korcsos és szökő (Hungarian dance cycle) 12’23”

Összidő (Total time) 68’27”

ADATKÖZLŐK / PERFORMERS – INFORMANTS

VOIVOD János (1932, Gerendkeresztúr) – hegedű / violin
VOIVOD Ödön (1934, Gerendkeresztúr) – hegedű / violin
MURŞA Vasile (1933, Marosludas) – kontra / 3-stringed viola
MURŞA Ioan (1962, Marosludas) – nagybőgő / double bass
ANTAL Árpádné ZILAHI Rozália (1937, Gerendkeresztúr) – ének / voice

02 Magyarbece - Az Erdélyi Hegyalja népzenéje

"Szabó Dénes szintén kisgyerek kora óta szeretett volna hegedülni, de szülei nem akarták, hogy zenész legyen, végül tízéves korában vettek először neki „muzsikát” (hegedűt). Arra a kérdésre, hogy kitől tanult muzsikálni, így felelt: „Magamtól… Igazán egy lopás volt.” Leginkább unokabátyjától, Szántó Ferenctől és Kulcsár Ferenctől tanult. Tud kontrázni, ezt is úgy leste el másoktól. Tizennégy éves korában kontrásként muzsikált először lakodalomban a marosbéldi románoknak. Utána elköltözött Magyarbecéről. Akkor kezdte újra a zenélést, amikor Szántó János elhívta az említett búzásbocsárdi lakodalomba. 1966-tól 18 évig Magyarlapádon lakott. Itt muzsikált idős és ifjabb Sipos Mártonnal is. 1984-től a közeli Magyarpéterfalván lakik"
(Részlet a CD kisérőfüzetéből) - 2011

Tartalom

1. Húsvéti öntözőnóta: Felsütött a hajnalcsillag (Alba: dawn song for custom of Easter ”sprinkling”) 01’44”
2. Keserves, „az Aradié” (Magas hegyről foly le a víz)(Complaint) 02’55”
3. Hajnali nóta (Dawn tune) 02’01”
4. Magyarlapádi öreges pontozó (Slow men’s dance) 02’38”
5. Magyarbecei öreges csárdás (Slow couple dance) 01’56”
6. Pontozó, öreges, szapora (Fast men’s dance, slow and fast couple dance) 20’09”
7. Kulcsár Ferenc öregese (Ferenc Kulcsár’s tune) 02’02”
8. Lakodalmi mars (Wedding march) 02’23”
Román népzene / Romanian folk music
9. Învârtita és zdrăncănita (Párostáncok – Couple dances) 15’23”
10. De bâtă és haidău (Férfitáncok – Men’s dances) 04’47”
11. A găinii (Lakodalmi tyúknóta – Wedding tune) 01’44”
12. Învârtita, ţigăneşte és zdrăncănita (Vadveremi párostáncok – Couple dances from Odverem) 11’30”
Német eredetű népies műtánc/ Német eredetű népies műtánc
13. Margaretta (Vajasd – Oieşdea) 00’43”

Összidő (Total time) 70’27”

ADATKÖZLŐK / PERFORMERS – INFORMANTS

SZABÓ Dénes (1946, Magyarbece) – hegedű / violin (bal csatorna / left channel)
SZÁNTÓ János „Didri” (1949, Magyarbece) – hegedű / violin (jobb csatorna / right channel)
VARGA Aurel „Piciluk”, (1932, Enyedszentkirály) – háromhúros kontra / 3-stringed viola
ŞIMANDI Vasile „Kövér”, „Rusu” (1945, Felenyed) – gordon / bass

03 Kolozsi „Kicsi” Aladár - Erdőalji népzene

"Annak pedig különösen örültem, hogy Tötszegi András, a gyűjtőprogram erdélyi intézője jelezte, talált Szamosfalván egy idős kolozsi prímást, aki szintén elvállalta, hogy eltölt velünk egy hetet a Fonóban, részt vesz a gyűjtésben. Ő volt Laka „Kicsi” Aladár. Amint betoppant a gyűjtőstúdióba, a levegő megtelt valami finom vib-rálással. Alacsony cigány ember, nagy, kifejező szemekkel, szegényes, kopott, ámde makulátlanul tiszta, jobb napokat látott, polgári öltözékben. Társai tiszteletéből rögtön látszott, hogy vele kell szót értenem. Élénk szeme derűt és megértést tükrözött vissza, miközben elmagyaráztam neki, miért vagyunk ott, és mi a munkánk menete. Hamar megértette, hogy ezek a felvételek testamentumként maradhatnak meg utána. Az első perctől teljes szellemi és testi erőbedobással muzsikált, annyira, hogy a harmadik napon már vízhólyagok voltak a bal, húros kezén is (otthon már keveset játszott). Szinte felügyelte helyettem a gyűjtési folyamatot, és zenészkollégáitól is maximális odaadást, együttműködést várt el: szegény Gyengét, a brácsását állandóan korholta, mert nagyothallott már, és a gyors, hajszolt tempóknál nem tudta őt elvárása szerint követni, le-lemaradt."

(Részlet a CD kisérőfüzetéből) - 2011

Tartalom

1. Lassú („Csütörtökön este”) (Slow dance tune) 2’05”
2. Cigány lassú csárdás (Gypsy slow dance tune) 4’54”
3. Román rend: rar româneste, lassú és sebes csárdás (Romanian dance cycle) 7’43”
4. Két keserves és cigány asztali nóta (Laments, Gypsy table tune,) 5’17”
5. Legényes (Men’s dance tune) 2’21”
6. Asztali nóta, csárdás és sebes csárdás (Table tune, couple dances) 7’47”
7. Asztali (virrasztó) nóta és szapora (Table tune, fast couple dance) 8’04”
8. De-a lungu, învârtită, târnăveana, ţigăneasca, hârţag (Sztojka Györgyé) (Romanian dance cycle) 14’10”
9. Válaszúti asztali nóta (Table tune) 2’02”
10. Zsidó körtánc (Jewish circle dance) 2’15”
11. Învârtită és hârţag (Romanian couple dances) 4’59”
12. Úti nóta és legényes (Processional, men’s dance) 2’20”
13. Kicsi Aladár pakulárnótája (Aladár’s shepherd tune) 4’31”

Összidő (Total time) 68’58”

Válogatta / Selected by: KELEMEN László

ADATKÖZLŐK / PERFORMERS – INFORMANTS

LAKA „Kicsi” Aladár (1926, Kolozs) hegedű / violin
SZTOJKA György „Gyuszi” (1955, Kolozs) hegedű / violin
LÁKO Gyula „Gyenge” (1929, Kolozs) brácsa / viola
TITI Sándor „Láló” (1939, Kolozs) nagybőgő / double bassice

04 Bálványosváralja - Észak-mezőségi népzene

"Bálványosváralja erős magyar többségű falu a történelmi Szolnok-Doboka megyében, Dés városától 14 km-re. A falu felett magasodó hegyen ma is ott vannak a 13. században épült Bálványos romjai. A vár története a források szerint a 16. századi lerombolásig nyúlik, de hiányzó kövek ma is vannak Szamosújvár régi épületeiben. A falu szájhagyománya azonban egészen másképp emlékezik, mint a történeti források: Bálványos várát régen óriások lakták. Akkorák voltak, hogy amikor a puliszkalisztjük elfogyott, az óriáslány csak hármat lépett, és már ott is volt a boltban Szamosújváron. Egy este a gyerek nagy hírrel jött haza: „Né, édesapám, mit találtam a várhegy oldalában” – azzal belekotort a tarisznyába, és kitett az asztalra két kis ökröt, egy kis ekét meg egy maguk formájú, de kicsi valakit. Ahogy letette őket, a kicsi óriás rögtön befogott, és szántani kezdett az asztalon. „Fiam, ezeket vidd vissza, ahol találtad, mert mától ezek az urak Váralján” – mondta ekkor az óriás. A szántó-vető, legeltető emberek szépen el is szaporodtak a faluban. Az óriások pedig eltűntek, de mindenki tudja, ott élnek ők ma is a várromok között.Nem tudjuk, hogy az óriások furulyáznak-e, de hogy a furulyaszót szeretik, az biztos – különben rég elköltöztek volna Bálványos várából. Mert a falut ma is úgy ismerik a környéken, hogy ott tudnak csak igazán furulyázni az emberek. Ezen a lemezen két nagyszerű váraljai furulyás – Copán György és Molnár András – játéka hallható."

(Részlet a CD kisérőfüzetéből) - 2011

Tartalom

1. a. Kilenc tinót hajtottam a vásárra b. Kettős (Most jöttem Gyuláról) (Slow csárdás) 5’45”
2. a. A csobán nótája (1) (The shepherd lost his sheep) b. Megdöglött a bíró lova 6’45”
3. a. Mikor mentem Kolozsvárra b. Kettős (Slow csárdás) 7’08”
4. a. A csobán nótája (2) (The shepherd lost his sheep) b. Kettős (Slow csárdás) 4’29”
5. a. Ha megindul az a vonat b. Nincsen piros rózsa 6’23”
6. a. Elvágtam az ujjam, de nem fáj b. Kukorica málészár 3’22”
7. a. Édesanyám mondta nékem b. Lapi, lapi 2’26”
8. a. Anyám, anyám b. Októbernek, októbernek elején c. Kettős (Slow csárdás) 6’05”
9. a. A harctéren megfújják a trombitát b. Már minálunk… 3’08”
10. a. A csobán nótája (3) (The shepherd lost his sheep) b. Magyar tánc (Men’s dance) 3’42”
11. a. Kiskertemben jártam b. Fehér fuszulykavirág c. Ej, mikor mentem 6’10”
12. a. Sarjút eszik az ökröm b. Egyes (Fast csárdás) 2’50”
13. a. Túl a vízen b. Udvaromon hármat fordult a kocsi 6’16”
14. a. Piros alma leesett a sárba b. Egyes (Fast csárdás) 2’24”

Összidő (Total time) 67’27”

Válogatta / Selected by: JUHÁSZ Zoltán

ADATKÖZLŐK / PERFORMERS – INFORMANTS

COPÁN György (1935, Bálványosváralja) – furulya, ének / flute, voice
MOLNÁR András (1944, Bálványosváralja) – furulya / flute
SZABÓ Gy. Ilona (1944, Bálványosváralja) – ének / voice

05 Buza - Észak-mezőségi népzene

"A buzaiak legkedveltebb páros táncai – akárcsak a környező falvak ma-gyarjainál – az öreges cigánytánc, a lassú csárdás (cigánytánc vagy ţigăneşte) és a sűrű csárdás. Több ilyen összeállítás is hallható a lemezen, s dallamkincse is ezeknek a táncoknak a leggazdagabb. Az öreges cigánytáncok legtöbbje énekelt dallam, egy szép példa a 4. szám alatt hallható „Verd meg Isten” kezdetű, melyet rögtön utána a zenekar is eljátszik. A 16. számban viszont remekül megfér egymás mellett egy régi stílusú pszalmodizáló és egy új stílusú népdalunk. A lassú csárdásokat is éneklik, ez hallható a lemez zárószámában (19.), egy tánc alá játszott hosszabb folyamatban. Itt sem kell meglepődnünk: teljesen természetesen jön egymás után egy mezőségi magyar népdal, egy általánosan ismert népies műdal és egy román nóta."

(Részlet a CD kisérőfüzetéből) - 2011

Tartalom

1. Öreges cigánytánc, cigánytánc és csingerálás (Cycle of couple dances) 3’57”
2. Ritka magyar (Slow men’s dance) 3’57”
3. Sűrű magyar (Fast men’s dance) 1’57”
4. Verd meg Isten… 2’08”
5. Öreges cigánytánc, cigánytánc, sűrű csárdás és korcsos (Cycle of couple dances) 8’12”
6. Barna Janit arra kérte babája… (Ballada) 3’26”
7. Halottkísérő (Funeral march) 3’42”
8. Româneşte-n botă (Romanian men’s dance) 2’07”
9. De-a lungu, purtata és ponturi (Romanian dance cycle) 3’35”
10. Román menyasszonykísérő (Romanian wedding processional) 1’15”
11. De chiuit (Romanian wedding processional) 3’11”
12. Kimegyek a zöld erdőbe… 1’44”
13. Keserves, cigánytánc és bătuta (Lament, couple dances) 3’42”
14. Cigány verbunk (Gypsy men’s dance) 2’05”
15. De ascultat (hallgató), ţigăneşte és bătuta (Romanian lament, couple dances) 6’40”
16. Öreges cigánytánc és cigánytánc (Couple dances) 4’48”
17. Erdő szélén masírozik… 3’55”
18. Szépkenyerűszentmártoni cigánytánc és sűrű csárdás (Couple dances) 4’31”
19. Cigánytánc és sűrű csárdás (Couple dances) 8’23”

Összidő (Total time): 74’03”

Válogatta / Selected by: ÁRENDÁS Péter

ADATKÖZLŐK / PERFORMERS – INFORMANTS

RÎPA Alexandru „Miku” (1942, Buza) – hegedű / violin
MIHAIU Emil (1958, Buza) – hegedű / violin
MURESÁN János (1941, Buza) – kontra / 3-stringed viola
MOLDOVÁN Stefán (1931, Mezőszentmihály) – nagybőgő / double bass
EKE Péterné SIMON Mária (1934, Buza) – ének / voice

06 Ördöngösfüzes - Észak-mezőségi népzene

"Kisláposi András így mondja el furulyássá válásának történetét: „Szegény emberek voltunk, édesapám járt a gazdáknak kaszálni. A réten, ahol kaszált, egy pakulár elveszthetett egy furulyát, ott maradt, s a fű ránőtt. Mikor édesapám elment kaszálni, a furulya kijött a fűből, megkapta. Elhozta haza, s ideadta, mint gyermeknek, én meg fúttam. Lehettem olyan 10-11 éves.” Az első furulya tehát Attila kardjával igencsak rokon módon került hozzá. A különbség csak annyi, hogy míg azt pásztorgyerek találta, addig ezt meg pásztorgyerek kapta: „Volt juhunk is, kimentem velük tavasszal a szőlőhegyre, s mind vittem a furulyát magammal. Egyszer megpróbáltam, hogy melyik hang mint szól. Hol vannak a vastagak, hol a vékonyak. Próbáltam egy nótát, hogy tanuljam meg. Megtanultam azt az egy nótát, aztán már jöttek a másikak."

(Részlet a CD kisérőfüzetéből) - 2011

Tartalom

1. a. Bárcsak ez az éjszaka (Slow couple dance)
b. Huszárosan vágatom a hajamat
c. Túl a vízen mandulafa virágzik 5’40”
2. a. Ugat a kutyám a Rajna
b. Lassú csárdás (Slow couple dance)
c. Mind azt mondja a retek 3’24”
3. a. Máma péntek b. El kell menni, nincs mit tenni c. 1914 évbe 9’25”
4. Ritka fogásolás és verbunk (Men’s dances) 4’01”
5. Sűrű fogásolás (Men’s dances) 1’30”
6. a. Jaj Istenem, jaj mit értem
b. Verd meg Isten, verd meg azt
c. Szerettelek, szerettél
d. Ritka és sűrű fogásolás, verbunk (Men’s dances) 4’23”
7. a. Édesanyám mondta nékem b. Édesanyám rózsafája c. Irigyeim annyin vannak 5’12”
8. Ritka és sűrű fogásolás (Men’s dances) 3’02”
9. a. Kimentem a zöld erdőbe
b. A kenderem kiázott
c. Húzzad cigány (lassú csárdás) (Slow couple dance)
d. Arról alól kéken beborult az ég 4’14”
10. a. Én felköltem (kánta) (Carol) b. Turka-tánc 2’33”
11. a. Túl a vízen b. Jaj de bajos c. Lapi, lapi, cserelapi 4’35”
12. a. Sűrű bánat a szívemen b. Ej, addig megyek, míg a szememmel látok 5’26”
13. Lassú (Bárcsak ez az éjszaka), csárdás és „zsidótánc” (Cycle of couple dances) 16’39”

Összidő (Total time): 70’26”

Válogatta / Selected by: JUHÁSZ Zoltán

ADATKÖZLŐK / PERFORMERS – INFORMANTS

KISLÁPOSI András (1930, Ördöngösfüzes) – furulya / flute
MOLNÁR András (1944, Bálványosváralja) – furulya / flute
HIDEG Istvánné LAKATOS Anna (1936, Ördöngösfüzes) – ének / voice
PÁL Róza (1934, Ördöngösfüzes) – ének / voice
RÉTI János (1929, Ördöngösfüzes) – ének / voice
MEZEI Ferenc „Nelu” (1948., Ördöngösfüzes) – hegedű / violin
ROSTÁS Izidor (1950, Bonc) – kontra / 3 stringed viola
LAKATOS Traian (1945, Bonc) – nagybőgő / double bass

07 Csíkjenőfalva - Felcsíki népzene

"Válogatásunk egyik szereplője, Szentes András is gyerekkorától pásztorkodott. „Gyermek voltam, kezdtem pásztorkodni, s az volt a prob-léma, hogy ha nem foglalkoztunk valamivel, akkor a szemünk koppant bé. Szunnyadtunk el, s így addig kellett a furulyával kínlódni, hogy ne aludjunk el, hogy azután úgy megtanultunk furulyálni” – mondja el a zenetanulása történetét. A történet jellegzetes, de azért nem mindenki lett furulyás, aki az erdőn töltötte a nyarakat: „Ahol én pásztorkodtam, két ember tudott furulyálni, pedig én sok nyáron voltam. Egyiket úgy hívták, Kosza József, a másik a komám is volt, azt Bíró Józsefnek hívták. Egyik idősebb volt, lehetett vagy tíz évvel is nagyobb, mint én, a másik egy évvel fiatalabb volt.” Az idősebb Kosza Józseftől tanulta meg a furulyajátékot gyerekkorában Szentes András, a fiatalabb Bíró Józseffel együtt. Mivel ő idősebb korában is juhászkodott, a furulya is ott volt vele egész életében az erdőn. Nem is nagyon fújta máshol, csak ott: „Csak az erdőn furulyáltunk, otthon nem használtuk."

(Részlet a CD kisérőfüzetéből) - 2011

Tartalom

1. a. Felsütött a Nap sugára b. Felsütött a Nap sugára c. Zsuka (féloháhos) (Men’s dance) 4’50”
2. a. Megöltek egy legényt b. Elvesztettem a kecskéket 2’53”
3. a. Fehér László b. Zsuka (féloláhos) (Men’s dance ) 6’14”
4. a. Kicsi tinó, nagy a járom b. Felmászott a Manci az uborkafára c. Laboda d. Laboda 7’07”
5. a. Túl a vízen van egy malom b. Feljött a Nap, szépen ragyog c. Cepper (Middle class social dance) 2’57”
6. a. Most jövök a vásáralji tanyáról b. Csárdás (tánccal) (Couple dance) 4’51”
7. a. Hej, Várad felől b. Októbernek, októbernek elsején 2’03”
8. a. Piros alma csumája b. Piros alma csumája c. Piros alma csumája és csárdás 3’32”
9. a. Huszárosan vágatom a hajamat
b. Huszárosan vágatom a hajamat és sebes csárdás (Soldier’s song, fast couple dance) 2’58”
10. a. Virágos kenderem b. Virágos kenderem c. Istenem, Istenem
d. Fekete tyúk mind megette a meggyet e. Sebes csárdás (Fast couple dance) 3’15”
11. a. Fehér László b. Lassú csárdás (Slow couple dance)
c. Piros kancsó, piros bor d. Lassú és sebes csárdás (Slow and fast couple dances) 4’24”
12. a. Jenőfalvi, jenőfalvi bíró kapujába b. Magyarországi (verbunk) (Men’s recruiting dance) 2’05”
13. a. Csordapásztorok b. Szent István vértanú éneke
c. Szent István vértanú éneke d. Ó Szent István, hát még alszol-e (köszöntő) 7’45”
14. a. Keserves (Lament) b. Keserves (Jó estét, jó estét) (Lament) 3’28”
15. a. Verd meg Isten, ki a gőzöst csinálta b. Mikor mentem, babám
c. Búzát vittem a malomba d. Lám megmondtam, bús gerlice e. Csárdás (Couple dance) 6’43”

Összidő (Total time): 65’43”

Válogatta / Selected by: JUHÁSZ Zoltán

ADATKÖZLŐK / PERFORMERS – INFORMANTS

FARKAS Vilma (1930, Csíkjenőfalva) – ének / voice
FARKAS Margit (1941, Csíkjenőfalva) – ének / voice
SZENTES András (1928, Csíkjenőfalva) – furulya, ének / flute, voice
SZENTES Károly (1935, Csíkjenőfalva) – furulya, ének / flute, voice
KEDVES Dénes (1935, Csíkkarcfalva) – furulya, gardon, ének / flute, hit-gardon, voice

08 Almásszentmihály - Almás menti népzene

"Ezzel a válogatással a kalotaszegi magyar és Kalotaszeg körüli román zene egy másik arcát szeretnénk megmutatni. Első pillantásra ez az arc nagyon hasonlít a már klasszikusnak nevezhető ismerthez. Nem véletlen, hiszen hagyományosan a közeli Váralmás volt régen ennek a kistájnak a zenei központja, komoly cigányzenész-dinasztiákkal, akik egyformán jól tudtak románoknak, magyaroknak és cigányoknak játszani. Felvételeinken két olyan prímás játszik, akik e zenének és a dinasztiák tudásának örökösei, viszont akik már az 1948 utáni „új világba”, a Gheorghe Gheorghiu-Dej és Nicolae Ceauşescu nevével fémjelzett kommunista érába születtek. Ők gyerekként még nagyon sokat megtanultak abból a ’60-as, ’70-es években az Almás mentén is végnapjait élő hagyományos kultúrából, amit teljes pompájában a kalotaszegi „nagy” generációtól (Varga Ferenc „Csipás”, Fodor Sándor „Neti”, a Samuk vagy Nonika Miklós „Hitler”, vagy a váralmási Zágor Aladár „Pici”) ismertünk meg."

(Részlet a CD kisérőfüzetéből) - 2011

Tartalom

1. Învârtita rară, deasă, ţigăneasca (Romanian couple dances) 14’21”
2. Badacsonyi menyasszonykísérő és csárdás (Wedding processional, couple dance) 5’15”
3. Legényesek és româneşte de sărit (ritka román legényes) (Men’s dances) 5’35”
4. De uliţă (utcai, menetkísérő), csárdás és szapora (Processional, couple dances) 8’09”
5. De uliţă az Almás völgyéből (Processional) 4’15”
6. Román csárdások, feciorească (legényes) Csonkáról (Couple dances, men’s dance) 3’33”
7. Két zili (asztali nóta: Jal eroni kheral, Kana somas phandado) és csingerálás (2 table tunes, Gypsy couple dance) 5’54”
8. Colindă (Trei crai de la răsărit), învârtita rară, deasă, ţigăneasca (Romanian carol, couple dance tunes) 7’32”
9. Legényesek (Fecioreşte) (Men’s dances) 2’55”
10. Zili, de uliţă, csárdás, ţigăneasca (Table song, processional, couple dances) 6’26”
11. Szintetizátoros felvétel: Învârtita rară, deasă, ţigăneasca (Couple dances) 6’53”

Összidő (Total time) 71’16”

Válogatta – Selected by: KELEMEN László

ADATKÖZLŐK / PERFORMERS – INFORMANTS

LĂCĂTUŞ Sidor (1960, Almásszentmihály) hegedű / violin
BARZ Emil (1950, Csonkatelep) hegedű / violin
CIOBANU Dorel (1965, Almásszentmihály) 3 húros brácsa / 3 stringed viola, gyerekszintetizátor / synthesiser
KÁLLAI Gyula Róbert (1971, Almásszentmihály) nagybőgő / double bass

09 Marosvécs - Felső-Maros menti népzene

"Bárhová is mentek, a cimbalom kihagyhatatlan része volt a zenekarnak: akár magyaroknak, akár románoknak kellett játszani, a cimbalmot mindig vitték magukkal. Ez a hangszer itt nem a hegedűt kísérő harmóniákat erősíti, hanem szintén dallamot játszik: ahogy ezen a lemezen is hallható, akár egy teljes táncrendet is eljátszott hegedű nélkül. A tekintélyes kort megért cimbalmos, Gazsi János (aki a felvételek készültekor már 74 éves volt!) és a bőgős, Gazsi József édestestvérek. A brácsás, Sályi Dénes szintén egy nagy múltú marosvécsi zenészcsalád tagja, ők azonban nem cigány muzsikusok. Apja, Sályi Péter az 1960-as évekig a környék egyik legkiválóbb prímása volt, és testvérei közül is többen muzsikáltak. Sályi Dénes klasszikus hangolású 4 húros brácsán játszik, többnyire a C-G húrokon, és kevés akkordot használva viszonylag egyszerűen harmonizál."

(Részlet a CD kisérőfüzetéből) - 2011

Tartalom

1. Magyar pár: sebes forduló, csárdás, korcsos és szöktetős csárdás
(Hungarian dance cycle) 12’01”
2. Cigány virrasztóénekek (Gypsy wake tunes) 7’50”
3. Szapora, csárdás, korcsos és szöktetős csárdás (cimbalom-szóló)
(Hungarian dance cycle with cymbalom solo) 12’59”
4. Román menyasszonykísérő (Romanian bride’s processional) 1’57”
5. Román pár: de-a lungu, învârtita, ţigăneasca, învârtita, corcioşa és învârtita
(Romanian dance cycle) 16’40”
6. Román kolinda, ţigăneasca és învârtita (Romanian Christmas carol and couple dances) 3’18”
7. Asztali nóták, szapora, csárdás, korcsos és szöktetős csárdás (cimbalomszóló)
(Hungarian table tunes and couple dances with cymbalom solo) 17’25”

Összidő (Total time) 72’33”

Válogatta / Selected by: ÁRENDÁS Péter

ADATKÖZLŐK / PERFORMERS – INFORMANTS

CSISZÁR Aladár (1937, Magyarpéterlaka) – hegedű / violin (1., 2.)
FÜLÖP Albert (1954, Magyarpéterlaka) – hegedű / violin (1., 2., 4., 5., 6.)
GAZSI János (1923, Marosvécs) – cimbalom / cymbalom
SÁLYI Dénes (1924, Marosvécs) – brácsa / viola
GAZSI József (1933, Marosvécs) – nagybőgő / double bass

10 Gyergyócsomafalva - Gyergyói népzene

"Fiatal koromban, mikor a táncházmozgalom hatására ráébredtem, micsoda kincset veszítünk el, ha nem kezdünk el minél több népzenét rögzíteni, szüleim nagy anyagi áldozata árán vettünk egy akkor kapható, 13 kilós Unitra magnót, édesanyám varrt hozzá egy vállra akasztható tokot, és elindultam gyűjteni. Először a magyar nóta számomra akkor elképesztő és általános, mindent elborító népszerűségével szembesültem, meg azzal a kellemetlen ténnyel, hogy rokonaim, akiknél természetesen először gyűjtöttem, nem tettek különbséget a népdal és a nóta között – ahogy Bartók még a század elején gyűjtőútjáról egy levélben leírta (Bartók Béla levele Geyer Stefinek, 1907. aug. 16.). Ám rokoni kapcsolatok segítségével és egy kis rámenősség árán még én is nagy számban rögzítettem olyan népdalokat és balladákat, amelyek Kodályt és Bartókot is elbűvölték első gyűjtőútjaikon."

(Részlet a CD kisérőfüzetéből) - 2011

Tartalom

1. Verbunk (Men’s recruiting dance) 1’56”
2. Lassú csárdás és sebes csárdás (Slow and fast couple dances) 3’14”
3. Marosszéki (Turning couple dance) 3’43”
4. Lassú csárdás és sebes csárdás (Slow and fast couple dance) 2’38”
5. Marosszéki (Turning couple dance) 1’55”
6. Maros vize kertünk alját kimosta…, A bornyúkat elhajtottam… 4’24”
7. Lassú csárdás és sebes csárdás (Slow and fast couple dance) 2’53”
8. Marosszéki (Turning couple dance) 3’16”
9. Cepper (Middle class social dances) 9’34”
10. Gábor Ignácé (Couple dance tunes) 3’50”
11. Én Istenem, mi az oka… 0’46”
12. Lassú csárdás és sebes csárdás (Slow and fast couple dances) 5’26”
13. Marosszéki (Elvesztettem a kecskémet…) (I lost my goat..) 1’57”
14. Karácsonyi kánta és beköszöntés (Jézus, megváltó Istenünk…)
(Christmas carol and greeting) 3’05”
15. Névnapköszöntő (Házigazda, aluszol-e?) (Name day greeting) 2’13”
16. Névnapköszöntő (Dicső Szent Jánosnak…) (Name day greeting) 3’08”
17. Vaslábi (Men’s dance) 3’45”
18. Lakodalmi nóták: a leves, a sült és a szilvakompót nótája (Wedding tunes) 2’50”
19. Köllőké (Köllő family’s dance tunes) 1’46”
20. Lassú csárdás és sebes csárdás (Slow and fast couple dances) 2’19”
Összidő (Total time): 65’26”

Válogatta / Selected by: ÁRENDÁS Péter

ADATKÖZLŐK / PERFORMERS – INFORMANTS

KORPOS József (1932, Gyergyócsomafalva) – hegedű, gardon, ének / violin, hit-cello, voice
BARTALIS Ferenc (1944, Gyergyócsomafalva) – hegedű / violin
OLÁH József (1933, Gyergyóújfalu) – cimbalom / cymbalom
CSIBI András (1956, Gyergyóditró) – nagybőgő / double bass
AMBRUS Árpád (1946, Gyergyócsomafalva) – furulya, ének / flute, voice
BARTALIS Jutka (1955, Gyergyócsomafalva) – ének / voice

11 Fejérd - Kis-Szamos melléki népzene

"Fejérd egy igencsak érdekes, ma már teljesen elnéptelenedő zsákfalu. Ezért gyűjtésünk 1998-ban sem az akkori, szomorú népesedési helyzetet vizsgálta, hanem adatközlőinken keresztül megpróbáltunk visszamenni abba az időbe, amikor ők fiatalok voltak, és a falu még „élt”. Fejérd a 2. világháború előtt is vegyes lakosságú, főleg román–ma-gyar volt, mintegy 10 cigány családdal. Utóbbiak közül kerültek ki a zenészek; híresebb a „Dogi” család volt, Sándor és János prímásokkal. Ezek a cigány zenészek, miként az öreg Albu is, még református „magyar” cigá-nyok voltak, de a következő generáció, akiket felvételünkön hallgathatunk, már ortodox, „román” vallású lett, sőt a cigány identitást is megpróbálták levetni, a nyelvet elhagyni, románokká válni. Haladni akartak a „korral”, beköltöztek a városba, a tömbházba, műsoros hangkazettát adtak ki, románul. A gyűjtés során is félszívű román identitást használtak: hangoztatták, hogy nem tudnak cigányul, de a hazugság felfeslett, mihelyt a cigány dallamokról, a fejérdi szokásokról kérdeztük őket."

(Részlet a CD kisérőfüzetéből) - 2011

Tartalom

1. Mulatságból hazakísérő nóták (After a party on the way home) 3’ 13”
2. Szabó Sándor ritka legényese és csűrdöngölő (Men’s dances) 8’ 00”
3. Româneşte bătrâneşte (Men’s dance) 4’ 28”
4. Almás menti román pár (csárdás, hârţag) (Couple dances from Almaş region) 8’ 01”
5. Româneşte és hârţag (Couple dances) 6’ 22”
6. István-köszöntő (St. Stephen name day greeting) 2’ 27”
7. Csűrdöngölő (de-a sărita) (Men’s dance) 5’ 55”
8. Fejérdi menyasszonykísérő (De uliţă) és menyasszonytánc (Music for the bride) 6’ 59”
9. Magyar menyasszonykísérő ének (Hungarian song for the bride) 2’ 12”
10. Csárdás és hârţag (Couple dances) 10’ 02”
11. Hore, româneşte, târnăveana és târnăveana în secundă (Romanian dance cycle) 14’ 36”

Összidő (Total time) 72’ 42”

Válogatta – Selected by: KELEMEN László

ADATKÖZLŐK / PERFORMERS – INFORMANTS

Gabor Alexandru „Albu” (1939, Fejérd) – hegedű / violin
Gabor Ioan „Albu” (1941, Fejérd) – hegedű / violin
Kovács Péter (1949, Fejérd) – 3 húros brácsa / 3 stringed viola
Filaton József „Pupu” (1961, Kolozs) – nagybőgő / double bass
Kalló Géza (1932, Fejérd) – ének / voice

12 Récekeresztúr / Recea Cristur - Kis-Szamos melléki népzene

"Ötvös Josif neve még az erdélyi hangszeres népzenével foglalkozók körében is ismeretlen. Sorsa azonban jellegzetes 20. századi zenészcigány-sors: apjától, Ötvös Auréltól tanult Récekeresztúron, aki még református magyarcigány-zenész volt, de a Trianon utáni román időkben, mint a cigányság jó része, már igazodott az új „urakhoz”, gyerekét románnak nevelte. Így Ötvös Josif, dacára magyar családnevének, nem tanult meg magyarul, és főként románoknak és cigányoknak muzsikálta az apja által ráhagyományozott, főként magyar eredetű dallamokat, melyeket a román rádióból, lemezekről, más prímásoktól tanult divatos román dallamokkal egészített ki. Ötvös tudta, hogy az általa játszott zenei anyag nagy része magyarokhoz és magyar cigányokhoz köthető, de azt is elmondta, hogy az évszázados együttélés miatt vidékükön ugyanarra a zenére („régi magyar nóták, amelyeket mindenki szere"

(Részlet a CD kisérőfüzetéből) - 2011

Tartalom

1. Almás-völgyi cigány úti vonulós nóta, csárdás és cingerd’i
(Gypsy processional, two couple dances, Almaş Valley) 11’17”
2. Româneşte bătrâneşte, ceardaş iute (Romanian dances) 8’03”
3. Cigány asztali nóta és legényes (Gypsy table tune, men’s dance) 7’34”
4. Almás-völgyi învârtita, cel iute, ceardaş iute (Romanian dance cycle, Almaş Valley) 8’24”
5. Román hore, ceardaş rar, iute (Romanian dances) 13’55”
6. Magyar legényes (Hungarian men’s dance) 3’12”
7. Kis-Szamos-völgyi román páros táncok: ceardaş rar, româneşte pe sub mînă, ceardaş iute (Romanian dance cycle, Someşul Mic Valley) 12’47”
8. Ötvös Josif pakulárnótája (Josif Ötvös’ version of ’When the shepherd lost his sheep’) 3’33”

Összidő (Total time) 69’06”

Válogatta – Selected by: KELEMEN László

ADATKÖZLŐK / PERFORMERS – INFORMANTS

ÖTVÖS Josif (1937, Récekeresztúr) hegedű / violin
ŞANDRI Remus (1967, Récekeresztúr) hegedű / violin
KOVÁCS Péter (1949, Fejérd) háromhúros brácsa / 3 stringed-viola
FILATON József „Pupu” (1961, Kolozs) nagybőgő / double bass

13 Radnót, Vidrátszeg, Marosleke - Közép-Maros-vidéki népzene

"A területen román, magyar, cigány vegyes lakosság él. A cigányok nagyobbik része romungro származású, vagyis magyar cigány eredettudata van, de közülük sokan már nem beszélik a magyar nyelvet, a cigány anyanyelv után román a második nyelvük, a román többség vallásának megfelelően hitük ortodox (görögkeleti). A másik cigánycsoport neve a romungrók szerint corturar (sátoros) vagy muntean (havasalföldi). A romungrók letelepedett, ún. házicigányok, a sátorosok pedig jobbára még ma is nomadizálnak."

(Részlet a CD kisérőfüzetéből) - 2011

Tartalom

1. Purtata, ponturi, învârtita, haţegana (Táncrend) (Dance cycle) 15’14” 2. De chiuit la nuntă sau chemare la clacă (Lakodalmi mars vagy kalákába hajtó) (Wedding march or invitation for communal work) 5’09” 3. Hora mortului şi învârtită la clacă (Halotti keserves és forgatós tánc kalákában) (Mock mourning complaint and turning dance during communal work) 1’59” 4. Jocul miresii (Menyasszonytánc) (Bride’s dance) 4’06” 5. Învârtita din gura şurii (A csűrbejáratnál játszott forgatós táncdallam) (Turning dance played at the barn door) 2’39” 6. Marş morţesc (Halotti mars) (Funeral processional) 1’48” 7. Învârtita cimpoilor la Dătăşeni (Marosdátosi dudautánzó forgatós táncdallam) (Bagpipe-imitating turning dance tune from Dătăşeni) 3’05” Nyárádtő környéke – Ungheni Region 8. Şebeş (Gyors párostánc) (Fast couple dance) 4’19” Cserged patak mente – Cerghid Valley 9. De botă (Botos tánc) (Men’ stick dance) 1’44” Felső-Vízmellék – Târnave Region 10. Învârtita, haţegana (Táncrend) (Dance cycle) 5’44” Magyar népzene – Hungarian folk music Közép-Maros vidéke (Iernut Region) 11. Székelyverbunk (Slow men’s solo dance) 3’52” 12. Asztali nóta (Table tune) 3’47” 13. Székelyverbunk, sűrű verbunk (Slow and fast men’s solo dance) 9’18” 14. Kéthúros lassú csárdás (“Two-stringed” slow csárdás) 2’38” Cigány népzene – Gypsy folk music 15. Romungro asztali nóta (Romungro Gypsy table tune) 2’38” 16. Szénaverősi csárdás (Gypsy csárdás from Senereuş) 2’19” 17. Sátorosok keservese (Nomadic Gypsies’ complaint) 1’44” Összidő (Total time) 72’02” Válogatta / Selected by: PÁVAI István

ADATKÖZLŐK / PERFORMERS – INFORMANTS

BOCA Gheorghe (Vidrátszeg, 1926) – hegedű (bal sáv) / violin (left channel) BOCA Sorin (Marosvásárhely, 1969) – hegedű, ének (jobb sáv) / violin, voice (right channel) VINCA Iulius (Küküllőszéplak, 1926) – háromhúros kontra (bal sáv) / 3-stringed viola (left channel) VINCA Gheorghe (Iernut, 1959) – háromhúros kontra (jobb sáv) / 3-stringed viola (right channel) VARGA Remus (1934) – nagybőgő / double bass

14 Mezőkölpény - Népzene a marosszéki Mezőségről

"Ezen Szabó Viktor prímás játszik, akit a Maros együttes zenészei kísérnek, hiszen Viktor 23 évesen bekerült Marosvásárhelyre, és 1970-től ő is a Maros együttes „hivatásos” tagja lett. Szabó Viktor később áttelepült Magyarországra, és a Cifra zenekar prímásaként több CD-t is készítettek, melyeken már több más zenei műfaj is hallható. Ezért is érdekes, hogy jelen felvételeinken Mezőkölpényben maradt bátyja, Ruszi Sándor hegedül. Bár édesapjuk, Szabó Lajos a vidék egyik leghíresebb prímása volt, Kölpényben már régóta nem találunk teljes bandát, így az Utolsó Óra gyűjtésére a többi muzsikus a szomszéd falvakból érkezett. Bár a zenészek otthon már ritkán veszik elő hangszereiket, itt egy-két napi együtt muzsikálás alatt mindannyian újra belelendültek, szépen összecsiszolódtak, így élvezet volt hallgatni a banda tömör, professzionális játékát, mely helyenként a valahai bonchidai zenekar tökéletes hangzására emlékeztet."

(Részlet a CD kisérőfüzetéből) - 2011

Tartalom

1. Magyar pár: csárdás, korcsos és cigánycsárdás (Hungarian dance cycle) 9’36”
2. Cigány hallgató és asztali nóta (Gypsy listening tunes) 3’52”
3. Verbunk cigányoknak (Men’s dance played for Gypsies) 3’52”
4. Lakodalomkezdő nóta (Édesanyám, adjon Isten jó estét…) (Hungarian wedding tune) 3’23”
5. De chiuit (Tune for Romanian wedding procession) 2’51”
6. Hore és cântare (2 Romanian wedding tunes) 3’16”
7. Román menyasszonytánc (învârtita) (Romanian bride’s dance) 3’38”
8. Román pár: româneste, rara, lenesa és învârtita (Romanian dance cycle) 9’29”
9. Hore és târnăveana (Romanian listening and dance tunes) 3’30”
10. A falu nótája és korcsos (Mezőkölpény’s favourite tune, couple dance) 4’39”
11. Magyar pár: csárdás, korcsos és cigánycsárdás (Hungarian dance cycle) 6’49”
12. Rara (Romanian men’s dance) 5’17”
13. Székelyverbunk (Hungarian men’s dance) 5’40”
14. Magyar pár: csárdás, korcsos és cigánycsárdás (Hungarian dance cycle) 7’38”
Összidő (Total time): 74’04”

Válogatta / Selected by: ÁRENDÁS Péter

ADATKÖZLŐK / PERFORMERS – INFORMANTS

RUSZI Sándor (1932, Mezőkölpény) – hegedű / violin
RUSZI Lajos (1965, Mezőkölpény) – hegedű / violin
BOGÁNYI András (1928, Mezőgalambod) – cimbalom / cymbalom
LUMPERDEAN András (1926, Mezőszentmárton) – 3 húros brácsa / 3 stringed viola
ÖTVÖS János (1954, Magyarpéterlaka) – nagybőgő / double bass
SZABÓ Károly (1922, Mezőkölpény) – ének / voice

15 Mezőörményes / Urmeniş - Kelet-mezőségi népzene

"A hegedűhöz kapcsolódóan például elmondták, hogy vetetlen ágyra tilos hegedűt helyezni, hasonlóképpen nő kezébe adni, mert mindkettő „tisztátalan”. A háromnyelvűség azonban azt is eredményezte, hogy a zenéjükben is kavarognak mindhárom náció dallamai, anélkül, hogy számot tudnának adni a dallam származásáról, csak a dallam használati értéke számít. Annak sincs semmi jelentősége, hogy magyarnak, románnak mondják-e, játsszák-e éppen ezt vagy azt a dallamot. Válogatásunkban is előfordul, hogy ugyanazt a verbunkos korszakban gyökerező magyar eredetű dallamot eljátsszák a román táncrendben is, magyarban is, ahogy sok egyéb más alkalommal is."

(Részlet a CD kisérőfüzetéből) - 2011

Tartalom

1. De-a lungu, ungureşte (Romanian couple dances) 5’35”
2. Duş és de descântat (csujogatós) románoknak, lakodalmi dus magyaroknak (Romanian and Hungarian wedding processionals) 8’27”
3. Rara (ritka román legényes), bărbunc (verbunk) (Romanian men’s solo dance and recruitment dance) 5’34”
4. Leneşa (Moldovan Ignác nótái) (Ignác Moldovan’s songs) 7’36”
5. Cigány halott melletti ének (Gypsy wake song) 5’31”
6. Cigány virrasztóének, csárdás és cingerd’i (Gypsy wake song, csárdás and cingerd’i) 6’37”
7. Magyar táncrend: lassú, korcsos, szökő (Hungarian dance cycle) 11’00”
8. Cigány keserves románul, asztali nóta (zili) és cigány hârţag
(Gypsy complaint sung in Romanian, gypsy table tune (zili) and Gypsy hârţag) 8’36”
9. Román táncrend: de-a lungu, ungureşte de învârtit, leneşa, hârţag (Romanian dance cycle) 13’35

Összidő (Total time) 72’52

Válogatta – Selected by: KELEMEN László

ADATKÖZLŐK / PERFORMERS – INFORMANTS

MOLDOVAN Remus (1958, Mezőörményes) hegedű / violin, ének / voice
CSINKA Alexandru (1929, Mezőölves) hegedű / violin
MOLDOVAN LUMPERDEAN Gheorghe (1932, Mezőszentmárton) brácsa / viola
BOGÁNYI Alexandru (1936, Mezőszabadi) nagybőgő / double bass

16 Őrkő - Háromszéki népzene

"A háromszéki Sepsiszentgyörgyhöz tartozó Őrkő hegy alatti többezres cigánytelepről érkeztek a fiatal muzsikusok, valamint a virtuóz tánctudással bíró Mocsel Antal „Rémusz” és párja, Mocsel Piroska. Az őrkőiek katolikus vallású magyar cigányok, akik már nem beszélik a cigány nyelvet. Levéltári adatok alapján háromszéki cigányokról már a 16. századtól találunk feljegyzéseket. Míg az 1786-os összeírás alapján Sepsiszentgyörgyön még csak két cigány család élt, számuk mára meghaladja az ötezret. Telepükön szinte mindenki tud énekelni, idősek és gyerekek egyaránt, repertoárjuk a keservesektől az öreges cigányosokon át a táncnótákig mindent felölel."

(Részlet a CD kisérőfüzetéből) - 2011

Tartalom

1. Öreges cigányos és sebes cigányos (Slow and fast Gypsy dance) 5’07”
2. Cigány keserves (Gypsy lament) 5’12”
3. Cigány asztali és sebes cigányos (Gypsy tune and fast dance) 2’45”
4. Romános és sebes cigányos (“Romanian” and fast Gypsy dance) 4'42"
5. Cigány asztali nóták és sebes cigányos (Gypsy tunes and fast dance) 7’01”
6. Cigány asztali nóta (Gypsy tune) 2’30”
7. Cigány verbunk (Gypsy verbunk) 1’33”
8. Bodzafordulói román táncok: fecioreasca, breaza, chindia, sârba (Romanian dances from Întorsura Buzăului) 4’57”
9. Asztali nóta és friss (Gypsy tune and fast dance) 2’20”
10. Sebes cigányos (Fast Gypsy dance) 4’09”
11. Cigány keserves, asztali nóták és sebes cigányos (Gypsy lament, slow and fast dance) 8’43”
12. Romános (“Romanian”) 2’18”

13. Sebes cigányos (Fast Gypsy dance) 3’35”
14. Cigány halotti keserves (Gypsy mourning lament) 2’30”
15. Magyar csárdás és friss (Hungarian csárdás and fast csárdás) 3’03”
16. Öreges cigányos és sebes cigányos (Slow and fast Gypsy dance) 5’32”
17. Cigány asztali, sebes cigányos és mahala szintetizátorral (Gypsy tune, fast dance and mahala with synthesizer) 6’16”
Összidő (Total time): 73’09”

Válogatta / Selected by: ÁRENDÁS Péter

ADATKÖZLŐK / PERFORMERS – INFORMANTS

ÖTVÖS József (1967, Sepsiszentgyörgy) – hegedű, ének / violin, voice
BALÁZS László (1974, Sepsiszentgyörgy) – kontra, szintetizátor / 3-stringed viola, synthesizer

KOVÁCS Sándor (1969, Sepsiszentgyörgy) – nagybőgő, basszusgitár / double bass, bass
MOCSEL Antal „Rémusz” (1971, Sepsiszentgyörgy) – ének, tánc / voice, dance
MOCSEL Piroska (1971, Sepsiszentgyörgy) – ének / voice

17 Magyardécse - Nagy-Szamos melléki népzene

"A prímás, Lakatos András magyardécsei református cigány. A család Nyíresből való, apja házasodott be Magyardécsére. A zenélés mellett a kovácsmesterséget űzi, akárcsak nagyapja, Lakatos Aladár, és apja, id. Lakatos András. 1990 előtt géplakatosként dolgozott Besztercén. Mivel Magyardécsén csak magyarok laknak, így elsősorban magyarul muzsikál, a román és a cigány repertoárt kevéssé ismeri, nekik nem is játszott. Jelenleg egyedüli cigány muzsikus a faluban, bár apja még együtt muzsikált a szintén décsei Kántor Tibor prímással. Érdekesség, hogy csak három ujjal hegedül, kisujját nem használja. A kontrás, Stanca Gavril csabaújfalusi román zenész, aki egyszerű, dúros kísérettel egészíti ki a dallamot. Lakatos András elmesélte, hogy régebben hegedűből is átalakították a 3 húros kontrát, amelyhez apja maga készítette a húrokat juhbélből."

(Részlet a CD kisérőfüzetéből) - 2011

Tartalom

1. Magyar menyasszonykísérő (Hungarian wedding processional) 4’00” 2. Csárdás és egyes (Hungarian couple dances) 6’43” 3. Ritka magyar (Hungarian men’s dance) 2’02” 4. Csűrdöngölő (sűrű magyar) (Hungarian men’s dance) 2’24” 5. Csárdás (Édesanyám hol van az az édes tej...) (Hungarian couple dance) 1’54” 6. Hallgató és katonanóták (Hungarian listening tune and soldier’s tune) 3’22” 7. Csárdás (Hungarian couple dance) 4’31” 8. Cigány verbunk (Gypsy men’s dance) 1’20” 9. Ţigăneşte rar és bătuta (Romanian couple dances) 8’57” 10. De chiuit (Romanian wedding processional) 3’32” 11. Cigány asztali nóták (Gypsy table tunes) 3’29” 12. Asztali nóta, csárdás és egyes (Hungarian table tune, couple dances) 6’14” 13. Csárdás (Hungarian couple dance) 3’44” 14. Ritka magyar (Hungarian men’s dance) 1’40” 15. Ţigăneşte rar és bătuta (Romanian couple dances) 11’56” Összidő (Total time) 66’39” Válogatta / Selected by: ÁRENDÁS Péter

ADATKÖZLŐK / PERFORMERS – INFORMANTS

LAKATOS András (1956, Magyardécse) – hegedű, ének / violin, voice STANCA Gavril (1938, Csabaújfalu) – kontra / 3-stringed viola LAPOHOS György (1943, Szépkenyerűszentmárton) – nagybőgő / double bass

18 Oláhszentgyörgy / Sângeo - Felső-Nagy-Szamos menti népzene

"Az oláhszentgyörgyi zenészekkel 1998-ban az Utolsó Óra programban történt hangszeres népzenei és táncgyűjtésünk arra irányult, hogy a zenekarok repertoárját, az oláhszentgyörgyiek tánc- és szokásdallamait a korábbi felvételek alapján elmélyültebben föltérképezzük. Oláhszentgyörgy vonószenészei a Poliacok és a Moldovánok. Felmenőik híres prímások voltak. A 20. század elejéig a banda csak hegedűsökből, kontrásból és kiscimbalmosból állt. (Utóbbi hangszer a két világháború között kopott ki a bandából, helyét újabban a harmonika vette át.) Az első világháborút megelőzően – máramarosi hatásra – terjedt el körükben a gitár, majd a két világháború közt a banda kiegészült a basszushangszerekkel: eleinte kisbőgővel, amelyet a 30-as évektől fokozatosan a nagybőgő váltotta föl."

(Részlet a CD kisérőfüzetéből) - 2011

Tartalom

1. De-a lungu, pe loc, învârtita (Cycle of couple dances) 8’ 55”
2. Legényes táncok: bărbunc rar, iute, mai repede (Men’s solo dances) 4’ 56”
3. Katonakísérő keserves (Soldier’s farewell lament) 2’ 31”
4. De strigat cătane 5’ 12”
5. Tropota 4’ 56”
6. De strigat la nuntă 2’ 57”
7. De-a lungu, pe loc, învârtita (first dance for the newlywed couple) 5’ 15”
8. Menyasszonytánc (Joc cu mireasa la bani) (Bride’s dance) 1’ 38”
9. Găina (Bringing the chicken) 0’ 42”
10. De strigat és lakodalmi hazakísérő marsok (Ending the wedding celebrations) 2’ 21”
11. Halottkísérő és „vers” (Funeral music) 3’ 44”
12. Pe loc, învârtita 4’ 58”
13. Învârtita 3’ 00”
14. Jocul banilor (Collecting money to pay the band) 2’ 39”
15. Jocul turcii (The goat dance) 0’ 44”
16. Pe loc, învârtita 12’48”
17. De strigat 2’ 47”
Összidő (Total time) 70’ 44”

Válogatta / Selected by: KONKOLY Elemér

ADATKÖZLŐK / PERFORMERS – INFORMANTS

Ionica MOLDOVAN (1944) – hegedű / violin
Ilie POLIAC (1949) – 3 húros brácsa, hegedű / 3 stringed viola, violin
Ioan ŞORECĂU (1942) – nagybőgő, furulya / double bass, flute

19 Halmosd - A szilágysági Rézalja és Meszesalja népzenéjéből

"A halmosdi zenészek gyakran kezdik a dallamokat azok második felével, mert a román hanglemezeken, a tévé- és rádiófelvételeken ez a szokás alakult ki, s emiatt úgy gondolják, hogy mivel a gyűjtéskor is felvétel készül, ez lenne az elvárás. De elmondták, hogy otthon a lakodalmakban mindig az elején szokták kezdeni a dallamokat. Kottát nem ismernek, repertoárjuk nagy részét falubeli elődeiktől tanulták. Elsősorban románoknak, másodsorban cigányoknak és szlovákoknak muzsikáltak, magyar lakodalmakba ritkán fogadták meg őket. Magyaroknak többnyire olyan román lakodalmakban játszottak, ahol magyar vendégek is voltak kis számban, s ezért néha egy-egy csárdást is kértek tőlük. Magyaroknak és szlovákoknak leginkább 19. századi magyar műdalokat, műcsárdásokat játszottak, helyi hagyományhoz köthető magyar dallamokat nem ismertek."

(Részlet a CD kisérőfüzetéből) - 2011

Tartalom

1. Învârtita, şchiopu, mărunţelu (Párostáncok – Couple dances) 7’21
2. De uliţă (Lakodalmi mars – Wedding processional) 1’40”
3. Învârtita, şchiopu, mărunţelu (Párostáncok – Couple dances) 5’08”
4. Hore de jale (Keserves – Complaint) 1’49”
5. Învârtita (Párostánc – Couple dance) 2’57”
6. Ceasul („Az óra” – “The Clock”) 1’56”
7. Sârba (Körtánc – Circle dance) 1’43”
8. Hore de jale (Keserves – Complaint) 2’19”
9. Învârtita, şchiopu, mărunţelu (Párostáncok – Couple dances) 8’30”
10. Hore de jale (Keserves – Complaint) 1’56”
11. Învârtita, şchiopu, mărunţelu (Párostáncok – Couple dances) 4’24”
12. Învârtita, şchiopu, mărunţelu (Párostáncok – Couple dances) 5’57”
Zona Submeseş – Meszesalja – Submeseş Region
13. Învârtita rară (Lassú forgatós – Slow turning dance) 5’03”
14. Învârtita rară şi deasă (Párostáncok – Couple dances) 4’40”
15. Învârtita rară (Lassú forgatós – Slow turning dance) 2’52”
Valea Barcăului (Bihor) – Bihari Berettyó mente – Barcău Region (Bihor)
16. Învârtita, barcău, mărunţelu (Párostáncok – Couple dances) 4’18"
Valea Almaşului – Almás mente – Almaş Region
17. De chiuit (Lakodalmi mars – Wedding processional) 2’07”
Cigány népzene / Gypsy folk music
18. Hora mortului (Halotti keserves – Mourning complaint) 2’20”
19. Čingerďi, hutaďi (Párostáncok – Couple dances) 2’26”
Szlovák népzene / Slovakian folk music
20. Čardaš, friška (Párostáncok – Couple dances) 2’26”

Összidő (Total time) 72’41”

Válogatta / Selected by: PÁVAI István

ADATKÖZLŐK / PERFORMERS – INFORMANTS

COVACS Tivadar, hegedű / fiddle (4–9., 16., 18–20.)
ŞUMĂLAN Ştefan, hegedű / fiddle (5., 9., 13–16., 18–20.), tölcséres hegedű / Stroh violin (11–12.)
ifj. HARAGA Aurel, hegedű / fiddle (1–3., 17.), dob / drum (11–12.)
HARAGA Aurel, háromhúros kontra / 3-stringed viola (1–9., 12–20.)
HARAGA Florian, kisbőgő / violoncello(1–9., 12–20.)
HARAGA Viorica, ének / voice (10.)

20 Szilágysámson - Szilágysági népzene

"A zenészekkel együtt eljött a stúdióba Szilágyi Ferenc református kántor is, aki számtalan nótát elénekelt. Bár a kottát ismeri, a népdalokat szüleitől és más falusiaktól tanulta. Énekeskönyvét is elhozta, saját bevallása szerint: „aki munka közben is dalol, annak könnyebb a gürcölés a minden-napi munkában”. A lemezen hallható több régi stílusú népdal közül a Szabó Gyula Horváth Jolánt szereti… szövegű ballada Almási könyvében is szerepel (117. sz.), Vargyas Lajos pedig e dallamot a finnugor eredetű zenei hagyományhoz sorolta."

(Részlet a CD kisérőfüzetéből) - 2011

Tartalom

1. Csárdás, lakodalmi verbunk és cövekelő (Hungarian couple and men’s dances) 5’09” 2. Szilágysámsoni magyar legényes (Hungarian men’s dance) 2’27” 3. Csárdás és cövekelő (Hungarian couple dances) 5’30” 4. Coki asszony, kirúgom a szemedet… 0’22” 5. Mikor Kárásztelken mennek a menyasszonyért (Going to get the bride) 1’13” 6. Szállj el, te fekete fecske… 2’34” 7. Ököritókörnyéki román táncrend: barcău, românesc, ceardaş és mărunţelu (Romanian dance cycle) 11’05” 8. Szabó Gyula Horváth Jolánt szereti… (ballada) 3’23” 9. Fecioresc (Romanian men’s dance) 3’08” 10. Juhásznóta (When the shepherd lost his sheep) 6’38” 11. Csárdás és cövekelő (Hungarian couple dances) 4’02” 12. Sej, széna, széna… / Nem használ a rétifű az ökörnek… 1’49” 13. Csárdás és cövekelő (Hungarian couple dances) 2’28” 14. Református karácsonyi népének (Calvinist Christmas hymn) 1’28” 15. Román kolindák (Romanian carols) 3’26” 16. Szilágysámsoni névnapi köszöntő (Name day greeting) 4’31” 17. Cigánykeserves, asztali nóta, cigánycsárdás és csingerálás (Gypsy lament, table tune, couple dances) 10’54” 18. Désházai menyasszonykísérő (Wedding processional) 2’25” Összidő (Total time): 73’22” Válogatta / Selected by: ÁRENDÁS Péter

ADATKÖZLŐK / PERFORMERS – INFORMANTS

KANALAS Imre (1934, Selymesilosva) – hegedű, ének / violin, voice KOVÁCS Tibor (1959, Kisjenő) – hegedű / violin IORGA Stefan (1951, Csernegyház) – brácsa / viola KANALAS Vilmos (1957, Mocsolya) – nagybőgő / double bass SZILÁGYI Ferenc (1925, Szilágysámson) – ének / voice

21 Ádámos - Magyarkirályfalva - Vízmelléki népzene